Jász-Nagykun-Szolnok megye története messzire nyúlik vissza és sokkal színesebb annál, mint ahogy elsőre gondolnánk. A térség már a honfoglalást megelőzően is fontos átkelőhely volt, a Tisza és a Zagyva közelsége stratégiai szerepet adott a környéknek. A magyarok bejövetelével az itteni települések gyorsan megerősödtek, mivel a folyók nemcsak védelemre, hanem kereskedelemre egyaránt lehetőséget nyújtottak.
A középkor évszázadai alatt a jászok és a kunok betelepülése adott különleges karaktert a vidéknek.
A jászok iráni eredetű népcsoportként a 13. században, a kunok pedig a mongol támadások elől menekülve érkeztek ide. A királyi hatalom sajátos privilégiumokkal ruházta fel őket, ami lehetővé tette, hogy közösségeik önállóbbak maradjanak.
A török hódoltság idején a térség rengeteget szenvedett. A pusztítások, a lakosság elvándorlása és a gyakori hadjáratok miatt sok település teljesen elnéptelenedett. Ennek ellenére a jászok és a kunok megőrizték identitásukat, és a 18. században példátlan összefogással, a híres redemptio során kivásárolták magukat a földesúri fennhatóság alól.
A megye modern keretei a 19. század második felében alakultak ki.
Hivatalosan az 1876-os közigazgatási reformmal hozták létre Jász-Nagykun-Szolnokot, amely akkoriban szimbolikus jelentőséggel is bírt, hiszen egyesítette a történelmi jász és kun kerületeket, valamint a Tisza menti Szolnok környékét. Ezzel a lépéssel megszületett egy új egység, egyszerre őrizve a múlt hagyományait és nyitva a modernizáció irányába.
A 20. század sem múlt el változások nélkül. A két világháború, majd a szocialista időszak jelentősen átalakította a térség társadalmi és gazdasági életét. Az 1950-es közigazgatási átszervezés során új járások jöttek létre és a megye határai is módosultak, hogy jobban illeszkedjenek a központi tervezés logikájához.
Szolnok városa pedig, amely addigra már vasúti csomópontként és ipari központként is megerősödött, még inkább a megye motorjává vált.
Jász-Nagykun-Szolnok megye története a jászok és kunok letelepítésétől kezdve a redemptión át a közigazgatási átszervezésekig és a 20. századi iparosításig folyamatosan alakult, miközben a Tisza és a Zagyva menti fekvés, a mezőgazdasági hagyományok és a történeti emlékek mindvégig meghatározó szerepet játszottak a térség arculatában.
Képek: JTTV,
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
